Tóth László Zoltán

1945-ben születtem Nagyváradon. Első gépemet 10 éves koromban kaptam, de komolyabban az analóg technikával gimnazista koromban ismerkedtem meg. Az Ady Endre Líceum jól felszerelt fotólaborral rendelkezett és oktatókban sem volt hiány. Hálás szívvel gondolok vissza ezekre az évekre. A szakkönyvek mindig fontosak voltak számomra, bár az egyetemen tanultam vizuális technikát is. A tanári diploma megszerzése után igyekeztem az oktató-
-nevelő munkámban is hasznosítani ezt a tudást.

“Tóth László Z. számára a fényképezés kimeríthetetlen örömforrás. Témája sokrétű: külföldi és hazai táj, városok, emberek, tárgyak. Legszebb fotóit a hazai, erdélyi tájról készítette. Ezeken a képeken portrékon átüt a szeretet, ami magával ragadja a nézőt. Ugyanakkor nélkülözhetetlen szerepe van a fotónak oktató-nevelő munkájában…”írja többek között Erdei Kvasznay Éva képzőművész egy kiállításom margójára.

A digitális technikával a kilencvenes években ismerkedem meg, ui. tovább képeztem magam az informatika terén. Ez a technika még több lehetőséget adott a kísérletezésre.

2007 óta vagyok a Réti Pál, újabban Stemmer Ferenc Fotóklub tagja. A Klub által szervezett kiállítások szinte mindegyikén részt vettem, és egyéb lehetőségek is voltak a bemutatkozásra.

A Digitális Fotó magazin több fotómat leközölt az elmúlt években.

Hobbifotósnak tartom magam. Nyugdíjasként igyekszem megszerettetni az unokáimmal is ezt a szép  és nemes művészeti ágat. Kirándulásokon a fényképezőgép a legjobb útitárs.

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.804446119638009.1073741834.804063616342926&type=3